Mi is valójában a funkcionális edzés?

A funkcionális tréning a mindennapi életben előforduló összetett mozdulatokra felkészítő gyakorlatok összessége, melyek során a testünk, az izmaink természetes módon mozognak. Nem elkülönítetten eddzük az egyes izomcsoportokat, hanem egy egységes egészként tekintünk a testre.
Az inaktív napi 8 óra ülőmunka testünkre gyakorolt hatásait hivatott edzéssel kiegyensúlyozni.
A funkcionális gyakorlatok célja, hogy a stabilizáló izmokat fejlessze.
Vannak olyan gyakorlatokat, amelyek végezése legtöbb ember hétköznapi mozdulatai között gyakran előfordulnak: felkelni az ágyból, földről felvenni valamit, arrébb tolni egy nehezebb tárgyat (szekrényt), bevásárló szatyor cipelése, beemelése az autóba, felemelni a kisgyermeket, kirándulásnál ölben vinni a lurkót, egy erősebb ellenállású redőny, roló fel- vagy elhúzása stb.

Hogyan néz ki egy ilyen csoportos funkcionális köredzés?

Van 10 vagy 12 állomás, minden állomáson különböző eszközökkel (Gymstick, Fitball, egyensúly párna, hosszú SMR henger, Softball, koordinációs létra, kis súlyzók, TRX stb.) hajtunk végre, összetett gyakorlatokat (amelyeknél egyszerre több izom kapcsolódik be a működésbe).
Ezek együttesen fejlesztik az erőt, állóképességet és a mozgáskoordinációt.
Az edzés gerincpreventív bemelegítéssel kezdődik, majd keringésfokozással folytatódik, aztán következik az edzés fő része: a köredzés.
Minden állomáson más a feladat (van kezdőknek kitalált egyszerűbb változata és haladóknak szánt bonyolultabb variációja).
Minden állomásnál van egy feladatkártya képpel és leírással, amely közül mindenki kiválaszthatja a saját edzettségi szintjének megfelelő gyakorlatot, amelyet 1 percig folyamatosan kell végeznie.

Néhány alapelv viszont mindenkire igaz, ha funkcionális edzésről beszélünk:

Nem izoláltan (elkülönítetten) eddzük az izmokat, hanem mozdulatokat gyakorlunk.
Összetett gyakorlatokat végzünk, tehát több izomcsoport kapcsolódik be egyidejűleg a működésbe és több ízületben történik elmozdulás a feladat végzése során. Például a karhajlítás (bicepsz) nem ilyen, ennél a feladatnál csak a könyökízületet hajlítjuk, ellenben a fekvőtámasz ilyen. Amikor a mell-és a háromfejű karizom (karfeszítő-tricepsz) és a könyök- és a vállízület is érintett.
Nagy hangsúly van a törzs izmainak erősítésén, illetve a stabilizáló izmok fejlesztésén.
Több képességet fejlesztünk egyszerre: erőt, állóképességet, hajlékonyságot, koordinációt, gyorsaságot. Természetesen mindenkinél azt helyezem előtérbe, amire a leginkább szüksége van.

Az ilyen edzések egyik fő jellemzője, hogy olyan gyakorlatokat tartalmaznak, amiben a testrészek a természetes mozgásukhoz hasonlóan vesznek részt. Ez azért nagyon fontos, mert így az erő fejlesztése mellett a stabilitásunkat és az egyensúlyunkat is tudjuk javítani.

A cél, hogy a mindennapi életünk mozgásformáit is könnyebben tudjuk kivitelezni.

Eddz néha féloldalasan is!

A féloldalas gyakorlatok fejlesztik az egyensúlyérzéket, a stabilitást és a testtudatot is, így érdemes ilyen jellegű mozdulatokat is beépítened az edzésmunkádba. Gondolj bele, mindennapi életünk során számtalan féloldalas tevékenységet végzünk, sőt az a ritkább, amikor mindkét lábat, vagy a törzs mindkét oldalát egyforma terhelés éri. Amikor sétálunk, futunk vagy lépcsőzünk, egyszerre mindig az egyik oldalunkat terheljük csak, éppígy féloldalas mozdulattal nyitunk ajtót például. Sportolás közben is nagyon sokszor kell féloldalasnak lennünk, a dinamikus fordulások, dobások/rúgások egy időben az egyik testfelünket terhelik. Amikor féloldalas gyakorlatokat végzünk, egyensúlyozásra és stabilizálásra késztetjük testünket.